Kérdés: Hiányzik a referenciaigazolás, ettől függetlenül az ajánlat mégis érvényes?
Válasz: Igen, lehetséges, de…
(Gondolatok a Közbeszerzési Döntőbizottság D.347/7/2025. számú határozatának margójára.)
Összefoglaló
A Közbeszerzési Döntőbizottság a Nemzeti Fejlesztési Központ (mint hivatalbóli kezdeményező) által indított jogorvoslati eljárásban vizsgálta Bátonyterenye Város Önkormányzata által lefolytatott, „Önkormányzati utak felújítása – 1. szakasz” tárgyú közbeszerzési eljárás jogszerűségét. Az eljárás a Kbt. Harmadik Része szerint, nemzeti eljárásrendben, építési beruházás megvalósítására irányult, uniós (TOP PLUSZ) finanszírozással.
A közbeszerzési eljárás célja Bátonyterenye belterületi útjainak felújítása volt mintegy 0,94 km hosszban, 71,3 millió forint becsült érték mellett. Az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági követelményként legalább 0,6 km közút építésére vagy átépítésére vonatkozó referencia meglétét írta elő, amelyet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerint a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással kellett alátámasztani.
Az ajánlattételi határidőig nyolc ajánlat érkezett. A nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában az M.1. alkalmassági követelményt egy nagyléptékű, az M30 autópálya építésére vonatkozó referenciával igazolta. A referencia részletes adatait az EKR rendszerben tett nyilatkozat tartalmazta, azonban a nyertes ajánlattevő nem csatolta külön a szerződést kötő fél által kiállított referenciaigazolást. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem rendelt el hiánypótlást, hanem a Kbt. 69. § (11) bekezdésére hivatkozva a referenciát közhiteles elektronikus adatbázisokból (különösen a Közbeszerzési Hatóság által működtetett CoRe rendszerből) ellenőrizte, majd jogszerűnek tekintette az ajánlatot és megkötötte a szerződést.
A hivatalbóli kezdeményező szerint az ajánlatkérő jogsértést követett el, mert a hiányzó referenciaigazolás miatt kötelező lett volna hiánypótlást elrendelni. Álláspontja szerint a Kbt. és a vonatkozó kormányrendelet alapján a referencia igazolása nem váltható ki pusztán adatbázis-ellenőrzéssel, ezért sérült a Kbt. 69. § és 71. § rendelkezése.
Az ajánlatkérő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Kbt. 69. § (11) bekezdése lehetővé teszi az igazolás benyújtásának mellőzését, amennyiben az alkalmasság közhiteles, ingyenes elektronikus adatbázisból közvetlenül ellenőrizhető. Álláspontja szerint a CoRe rendszer ilyen adatbázisnak minősül, a referencia valós volt, a kivitelezés szabályszerűen megvalósult, és a közbeszerzési eljárás eredménye nem sérült.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kezdeményezést érdemben megvizsgálta, és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő nyilatkozat minden olyan adatot tartalmazott, amely a referencia egyértelmű beazonosításához szükséges volt. Mivel a referencia alapjául szolgáló szerződés a CoRe rendszerben közhitelesen, ingyenesen és közvetlenül elérhető volt, az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 69. § (11) bekezdését, és nem volt köteles hiánypótlást elrendelni.
A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a jogalkotó célja e rendelkezéssel az adminisztratív terhek csökkentése volt. Ennek megfelelően az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az alkalmasságot adatbázis-ellenőrzés útján állapította meg. Mivel az alkalmasság ténylegesen fennállt, és a kezdeményezés nem vitatta a nyertes ajánlattevő szakmai megfelelőségét, a Döntőbizottság jogsértés hiányát állapította meg, és a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság érvelésének kulcsa az, hogy:
Nyertes ajánlattevő részletes nyilatkozatot tett a referenciáról,
Ez megfelel a Kbt. 69. § (11) bekezdés céljának és szövegének, amely kifejezetten az adminisztratív terhek csökkentésére szolgál. A Döntőbizottság helyesen hangsúlyozta, hogy a jogalkotó nem öncélúan ragaszkodik a „papíralapú” referenciaigazoláshoz, ha az információ hitelesen és ellenőrizhetően rendelkezésre áll.
A hiánypótlás célja nem az, hogy:
A Döntőbizottság implicit módon azt mondta ki, hogy nem volt mit pótolni, mert az ajánlatkérő a szükséges információhoz jogszerűen hozzájutott.
A kezdeményező legerősebb érve az volt, hogy nemzeti eljárásrendben, építési beruházásnál a referencia „igazolással” igazolandó.
Ez szövegszerűen igaz, és a Döntőbizottság ezt nem cáfolja, hanem funkcionálisan „felülírja” a Kbt. 69. § (11) bekezdésével. Ez jogdogmatikailag kényes pont, mert:
A Döntőbizottság értelmezése teleologikus, azaz a mögöttes szándékot vagy a kívánt eredményt helyezte a középpontba, nem a betű szerinti jelentést. Ez jogszerű lehet, de nem az egyetlen lehetséges értelmezés.
Bár a CoRe:
nem minden korábbi döntés kezelte automatikusan a referenciaigazolás teljes értékű kiváltásaként. Egy szigorúbb felfogás szerint a CoRe inkább:
A Döntőbizottság ezt a határt inkább elmosódottan kezeli.
Ha ezt az érvelést általánosítjuk, akkor a referenciaigazolás intézménye
jelentősen kiüresedhet.
A határozat pragmatikus értelemben helytálló, de a szövegszerű, formalista értelmezés szerint erősen vitatható. Józan ész vs Jogbiztonság…
+ 1 kérdés
A Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság mikor teszi közzé a referenciaigazolások kapcsán a CoRe adatbázist saját Útmutatójában, valamint az e-Certis rendszerben? ….
